Bart Ehrman vitatott könyve

Számomra még mindig relytély, hogy hogyan írhatott a neves Bart Ehrman egy ilyen kritikán aluli könyvet (Did Jesus Exist? The Historical Argument for Jesus of Nazareth, 2012). Annyira kiábrándítóan rossz, hogy tanítani lehetne, hogy hogyan írjunk ilyen csapnivaló könyvet. Jó néhány kritikát elolvastam Ehrman könyvéről, de nem akartam hinni nekik, saját magamnak kellett meggyőződni arról, hogy igaz az, amit a könyvről írnak. Amatőr kutatóként is szörnyű volt elolvasni, szinten minden oldalra került egy felkiáltójel. A könyve tele van logikai érvelési hibákkal, önellentmondásokkal, tények elferdítésével, hamis állításokkal. Itt olvasható egy részletes kritika: https://www.richardcarrier.info/archives/1026#sources 

Meglepő módon nagyon sok keresztény apologéta táplálkozik ebből az írásból, megismételve Ehrman jellemző hibáit és tévedéseit. Ráadásul annyira meggyőzően idézik, mintha az egész szakmai világ egyetértene Ehrmannal. Természetesen, arról már nem vesznek tudomást, amikor komoly szakmai kritikát fogalmaznak meg vele szemben és rámutatnak a tévedéseire. Ez a felszínesség és tudatos ferdítés gyakori jelenség a keresztény vitakultúrában más témák tekintetében is. Jézus történetisége egy összetett kérdés és laikusok számára nem könnyű átlátni a kapcsolódó tudományterületet, ezért ebben a kérdésben sokkal könnyebb észrevétlenül hamis dolgokat hirdetni és tévedéseket táplálni. 

Megtapasztalva egy nyilvános vita cirkuszi mutatványként való felfogását, rájöttem, hogy nem mindig van lehetőség az őszínte szakmai érvek ütköztetésére. Ezért egy transzparenc vitaformát szeretnék javasolni annak érdekében, hogy ténylegesen felszínre kerülhessenek a valós érvek és megközelítések. 

Értelmes vitakultúra

Az utóbbi időben néhányan megpróbáltak Jézus történelmiségének védelmére felhozni néhány nagyon felszínes érvet és sehogy sem sikerült megérteniük, hogy miért nem vitázok velük. Hiába jeleztem, hogy érdemes volna egy kicsit tájékozottabb lenni a témában, mert csak akkor lesz érthető, hogy miért tartom felvetéseiket irrelevánsnak. Kifogásolták, hogy nem veszem komolyan őket és nem válaszolok nekik tisztességesen. Sértőnek találták, hogy azt mondtam, azon a szinten nem vitázom. Most azonban szeretném felkínálni a komoly vita lehetőségét.

Az értelmes vitakultúra megteremtése érdekében Richard Carrier a következő szempontokat javaslja figyelembe venni:

  1. Az igazat mondjuk, vagyis ne hazudjunk – Sajnos ezzel kell kezdenem, mert komoly szakemberek is elkövetik ezt a hibát. Megannyi keresztény szakmai könyv és apologetikai vita áttekintése után fontos hangsúlyozni az igazmondás értékét. Hamis állításokból nem lehet igazságot kovácsolni. Még azt sem lehet mondani, hogy ha Bart Ehrman tévedett, akkor nekem is megbocsájtható. 
  2. A szakmai konszenzus gyenge érv – amikor egy szakmailag véleményezett munka megkérdőjelezi a konszenzust, nem lehet cáfolatként felhozni a konszenzust – körkörös érvelés hibája lenne. Amennyiben a konszenzusra hivatkozunk, akkor is meg kell magyarázni, hogy az miért helyes. A világos bizonyítékokat akkor is fel kell sorakoztatni. Erős vallásos elfogultság megléte esetén, mint amilyen Jézus történetiségének kérdése, a konszenzus nem lehet válasz. 
  3. Vegyük komolyan a logikai érvényességet – egy következtetésnek logikailag is helytállónak kell lennie, ezért nagyon fontos ismerni a logikai szabályokat és érvelési hibákat. 
  4. Tegyünk különbséget a tények és következtetések között – egy következtetés nem tény, hiszen a tényekből hozunk következtetést. 
  5. Győződjünk meg róla, hogy a következtetéseink nem feltételezések – A következtetéseinknek mindig tényekből kiinduló logikailag érvényes kijelentéseknek kell lenniük. Ha nem ismerjük, hogy milyen tények alapján jutunk a következtetéseinkre, akkor nem érvelünk, hanem feltételezéseket fogalmazunk meg. Ez veszélyes, mert amikor feltételezünk, akkor elfogultságaink vagy érzéseink nagyobb szerephez juthatnak. A feltételezéseink igazát be kell tudnunk bizonyítani, nem elég ha igaznak tételezzük fel őket. 
  6. Ne alkalmazzuk a szalmabáb érvelési hibát és vegyük figyelembe az ellentétes érveket – Figyeljük a másik érvelését és próbáljuk megérteni a következtetését. Főleg azokra az érveket vegyük figyelembe, amely kiállták a szakmai véleményezés próbáját. Legyünk biztosak abban, hogy saját következtetéseinket ezek az érvek nem érvénytelenítik.  Egy érvet csak akkor cáfoltunk meg, ha rámutattunk az érvelés hibájára vagy a premisszák hamisságára. Hiába érvelünk saját pozíciónk mellett, ha figyelmen kívül hagyjuk az ellene szóló érveket. 
  7. Igazoljuk minden kijelentésünk valószínűségét – Ha valamit igaznak állítunk, akkor annak valószínűségét állítjuk, ha valamit hamisnak nevezünk, akkor valószínűtlenségéről beszélünk – és ezen valószínűségek mértékéről (mennyire valószínű vagy valószínűtlen). 
  8. Támasszuk alá kijelentéseinket tényekkel – ha lehetséges, akkor elsődleges vagy nagyon erős érvekkel. Főleg akkor elengedhetetlen igazolni tényekkel kijelentéseinket, ha egy szakember azt állítja, hogy érveid hamisak. 
  9. Legyünk önmagunk legnagyobb kritikusai – mindig tegyük fel a kérdést: honnan tudhatom meg, hogy tévedek?
  10. Teszteljük kognitív elfogultságunkat és legyünk tájékozottak a témában – ne csak saját igazunkat próbáljuk alátámasztani, hanem teljes őszinteséggel próbáljuk bebizonyítani, hogy tévedünk. Ha kudarcot vallunk benne, még akkor sem lehetünk biztosak, hogy igazán komolyan elvégeztük a házifeladatunkat. Azt vettem észre, hogy a keresztények többsége nagyon tájékozatlan saját hitrendszere tekintetében is, főleg Jézus történetisége vagy éppen Isten létezése megvédése kapcsán – egyáltalán vagy nagyon felszínesen ismeri a szakmai cáfolatokat. Gyakran azzal találkozom, hogy megpróbálják újra és újra felhozni ugyanazokat a téves és többszörösen is megcáfolt érveket. Életem egyik legnagyobb felfedezése éppen akkor történt meg, amikor kétségeimet megpróbáltam megcáfolni – nagyon be akartam bizonyítani, hogy Isten létezik, mert gyanússá vált, hogy csak képzelődőm. Végül a gyanúm beigazolódott. 
  11. Vegyük komolyan a bizonyítékok valószínűsítését – Érdemes saját hipotéziseinket útjára engedni és megkérdezni: ha igaz, amit gondolok, akkor milyen bizonyítékokat kellene találnom? Mi lehet az oka annak, ha nem léteznek azok a bizonyítékok, amelyeket elvártam?
  12. Vegyük komolyan az elsődleges valószínűsítéseket – amikor logikailag helytálló az érvelésünk és mérlegeljük, hogy elméletünk igaz vagy hamis valószínűségét, akkor van esély arra, hogy helyes következtetéseket tegyünk (Bayes-tétel).

Ezeket a szempontokat minden vita vagy elméletalkotás közben hasznos figyelembe venni. Általuk sokkal jobb kritikus gondolkodókká válunk és kevésbé leszünk a megtévesztések (akár az önmegtévesztés) áldozatai. 

Egy értelmes vita lehetősége

A következő feltételeket szeretném felkínálni annak, aki Jézus történetiségének megvédésére vállalkozik. A vitát írásos párbeszéd formában bonyolítjuk le, amit ezen az oldalon hozok nyilvánosságra.  

  • A jelentkező max. 1100 szó terjedelemben bemutatja álláspontját
  • 1 héten belül elküldöm válaszom – max 1100 szó
  • Egyidőben posztolom a két dokumentumot
  • Egy héten belül várom a választ, majd megfogalmazom a saját válaszom és egyidőben nyilvánosságra hozom és így tovább
  • Legalább 7 válaszlehetőséget biztosítok
  • Végül 1-1 oldalas összegzéssel járjuk a vitát.

A következő email címen lehet jelentkezni rövid bemutatkozó és néhány mondatos indoklással: csabaosz@gmail.com 

Sok sikert!

Felhasznált forrás:

How to Successfully Argue Jesus Existed (or Anything Else in the World)